SZEPTEMBER VÉGÉN…

…megcéloztuk Brno-t, ahol a híres cseh sörök és történelmi belváros mellett volt alkalmunk megismerkedni az Európa- (sőt világ-) szerte új aranykorukat élő sorozatok mögött álló producerek és televíziós szakemberek perspektívájával A Serial Killer fesztiválon. Mi az Industry programra voltunk hivatalosak, de mellette egész napos vetítések mentek telt házzal szerte a városban, megnézhettük mi pörög most Izlandon, Finnországban vagy akár Norvégiában. Egy biztos, ha valaki szeretne betörni a TV vagy újabban stream sorozatok világába, több nemzetközi szervezet, workshop szeretne bárkinek segíteni ebben. Hajrá Nemzetközi Együttműködés! Brno után pár nappal pedig Tamit váltottam Portóban, ahol valóban szauna méretű dobozban volt a szállás. Pár napig tökéletes, de egy hét után a legjobb érzésű emberekből is előhozza a klausztrofóbiát. Erre játszott rá egy román páros, akik nyilvános performansz keretében élték életüket a fesztivál alatt: a hotel recepcióján egy ugyanilyen méretű, de üvegfalú dobozban töltötték az éjszakákat, bárki csatlakozhatott hozzájuk egy “pillow talk”-ra, a szerencsésebbekkel (?) pedig az ágyukat (nem az ágyúkat!) is megosztották, szigorúan alvási céllal persze. Ahogy áradt a sós pára, úgy áradt a hét is, eljött a szombat, amikor helyi középiskolásoknak tartottam filmkészítő workshopot. Megvilágosodtam, rájöttem, hogy a tinédzserkoruk vége felé járó kamaszok általában ugyanazt a történetet szeretnék elmesélni szerte a világban. A bizonytalanság történetét: ami a szemünk előtt van, az nem a valóság. És létezik valamilyen eszköz, amivel a látszat mögé leshetünk az igazi valóságot megpillantva. Az ezeréves közhely – miszerint a mai fiatalok mennyire készségszinten kezelik a modern technológiát – újfent bizonyítást nyert, így a két napos workshop alatt ufómacskákat, űrhajót és lángoló épületet is animáltak a portugál lurkók. Meglehetősen változatos programokból állt a fesztivál, így a vetítések mellett be tudtam esni pár random masterclassra is. Végre tudom, hogy a láncos Tito mely afrikai államokkal lépett szövetségre vagy, hogy David Fincher milyen videóklipekkel kezdte a pályafutását. Porto persze nem lenne Porto portói borok és a tengerpart nélkül. Úgyhogy mindenki gondoljon arra, amire szeretne J vozo