VADLEGÉNYES VADKELET

Második alkalommal vettünk részt Portóban a Beast (b-east) Nemzetközi Film Fesztiválon és ugyan már jártunk itt korábban egyéb projektek kapcsán is mégis megállapítható, hogy itt tényleg mindig van valami a levegőben. Ennek megfelelően elég sok fiatal választja ideiglenes vagy állandó lakhelyének az észak portugál “fővárost”, ezért nem okozott nagy meglepetést, az augusztusban a 15. BuSho nemzetközi zsűrijében részt vett André Lameiras nyilatkozata: “Az általunk működtetett OKNA kultúrális központban és a Fesztivál szervezők között mindössze hárman vagyunk portugálok nagyjából a húszból, így azt hiszem hitelesen szervezhetünk eseményt a Kelet-Európai mozgókép kultúrának szentelve.” És valóban, idén Litvániával a fókuszban, ezért kevesebb magyar filmmel, de persze a középiskolás fiataloknak a Workshop Guru alias Vozo által szervezett 2 napos alkotótáborral vettünk részt. De vissza a portóival csalogató megnyitóhoz, amelyre a Lisszabontól több, mint 300 km-es távolság ellenére, minden meghívott követség, konzulátus vagy intézet újra ellátogatott, a főtámogató visegrádi négyek között természetesen a magyarokkal is találkoztunk! Az első “meglepő és mulatságos” eset rögtön az érkezést követően történt, amikor megérkeztünk a tavaéyról már jól isméert városi buszgarázs szomszédságában található szállásunkra, a vadiúj Zero Box Lodge-ba, ahol nem hittem a szememnek, hogy egy szauna a szoba, ablak nélkül illetve nem igaz, mert van egy padlásfeljáróra emlékeztető kis tetőablak a mennyezeten! Egyébként az első benyomáson túl az ég világon semmi gond nincs vele, tiszta, működik a wifi, patent a fürdő, szuper a tetőterasz és valóban van benne egy remek szauna a 2. emeleten! Második nap reggelén egy városi gyalogtúrára hívtak és ötödmagammal nem is bantam meg, hogy eldöntöttem, hogy felkeltem a hajnalt! Sosem látott sikátorok, zegzugok és remek történetek tömkelege, melyekből most csak egyet említenék, mert ettől kifeküdtem! Az ember terjeszkedésével és a roppant intelligens fogyasztói társadalom miatt a sirályok egyre jobban merészkednek be a városba, mert egyre több szemetet termelünk, amiben ők még javában csemegéznek persze az utcákon. Azonban olyan szinten hozzászoktak az emberekhez, hogy elkezdték megtámadni őket, konkrétan csapatban támadnak, körbe vesznek és kiszedik a kezedből a szendvicset! Létezik egy olyan statisztika, miszerint szombat és főleg vasárnap történik a legtöbb sirály támadás, ugyanis akkor zárva vannak az éttermek, ezért sokkal többen esznek az utcán és Hitchcock madarai megelevenednek! Kááár! Vagymi!? Aztán én is egy ilyen helyi étteremben ettem a Trindade mozi melletti sarkon háromszor is ugyanazt, még pedig Brazil beef steak, vörösbabbal, rizzsel, sült krumplival és egy korsó super bock sorrel, egészségemre! Végül következzen a munka dandárja, részt vettem a Kelet-Európai Film Fesztiválok Hálózatának alakuló ülésén, melynek során kiváló munkatársakkal találkoztam a házigazdákon kívül többek között a holland Eastern Neighbours, az osztrák Let’s CEE vagy épp e legismertebb GoEast fesztiváltól Wiesbadenből. Mindez néhány nap leforgása alatt, hazafelé jó nagy késéssel, a francia léggitárosok sztrájkja miatt, de érkezett a már említett kolléga, becsületes nevén Végh vozo Zoltán és a következő beszámolót az előzményekről és a folytatásról már tőle kapjátok.

Kövesse oldalunkat a Facebookon is!